LasDen

Alig 1-2 héttel azután, hogy pont 3 évvel ezelőtt láttam az első részt. Tegnap sikerült az utolsó rész végére is pontot tenni. És lehet, hogy sokáig tartott, de ez semmit nem von le az értékéből. Ez pedig nem más, mint az eddig készített legjobb Slice of Life, mindennapi élet stílusú sorozat az Aria (... the Animation, the Natural, the OVA: Arietta, the Origination). A történet 3 évadot, 1 OVÁ-t és Speciált foglal magába. Nem szokásom végletekben beszélni - elvégre nem vagyok sith (még) - és nem is szoktam abszolút győztest hirdetni 1-1 sorozat kapcsán, de ez más. Itt nincs kihívó, csak sok próbálkozás, akik mind elbuknak. Ennél gyönyörűbb, nyugtatóbb, kellemesebb alkotás nincs.

Ha esetleg volna olyan szörnyű ember, aki nem ismerné - főbenjáró bűn, minimum felnégyelés - ez egy sci-fi sorozat egy lányról - Mizunashi Akari - aki a terraformált Marson létrehozott Új-Velencében akar a legjobb gondolás lenni. Furcsa setting ez, de inkább csak támasza az egésznek, hogy bizonyos dolgok így könnyebbek legyenek. Akari 2 barátnőjével, Aikával és Alice-szal - akik 2 másik cégnél tanulók - mindennap együtt gyakorolnak, hogy a legjobb gondolások lehessenek. És ennyi a történet. A 3 lány és barátaik minden egyes napja a festői környezetben minimális történésekkel telik. Nincs világmegmentés csak a gyakorlás, a mindennapos problémák, amivel bárki találkozhat az életében.
És ettől jó igazán. Egy távoli világban játszódik, de mégis olyan közel van hozzánk. Emellett nem lehet őket nem szeretni. Az első perctől mindenkit a szívébe zár az ember. Az a legfurcsább az egészben, hogy talán sokkal inkább emberek, mint akikkel a való életben találkozol. Hisz egy majdnem tökéletes utópiában élhetnek. Új-Velence (Neo-Venezia) pedig egy csodálatos hely. Az egész sorozat magával ragad, kiragad a valóságból és egy kis időre elfeledteti veled a problémáidat. És közben velük nevetni. Ha tudsz azonosulni az egésszel.

Ami a legjobb az egészben, hogy talán eddigi pályafutásom legjobb animés befejezésével találkoztam. Nem jut eszembe egyetlen olyan sorozat sem, ahol az utolsó képsorok után ilyen fajta megelégedettség, szomorúság és öröm párosult volna hozzájuk. És nem tagadom le, de az utolsó jelenetnél, ami keretbe zárja a sorozatot, könnybe lábadt a szemem. Lehet, hogy külön-külön nem kapták meg a 10-es értékelést, mert így fair, de így együtt, az elejétől a végéig, ez 10/10. Csak szuperlatívuszokban vagyok képes beszélni a sorozatról, borzasztóan megszerettem a karaktereket...