Huszonnégy éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:
ajándék, mellyel meglepem
e számítógépes szegleten
magam
magam.
24 évem elszelelt
s playstationre sose telt.
az ám,
Konzolám!
lehettem volna programozó
nem ily billentyűzet koptató
szegény
legény.
De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.
Intelme gyorsan, gyersen ért
a "Nincsen kettes" versemért,
a hont
kivont
szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:
"Ön, amíg szóból értek,
nem lesz programozó e féltekén" -
gagyog
s ragyog.
Ha örül Vetró Zoltán úr
hogy költőnk nem programot tanul,
sekély
e kéj -
Én egész netet fogok
nem középiskolás fokon
taní-
tani!
És az eredeti Latinovts Zoltán előadásában (iszonytatóan fantasztikus):
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.